6. Cloe

Berry májusban diplomázott, és rögtön elkezdett dolgozni egy ügyvédi irodánál. Főnőkét, az iroda vezetőjét szerette, és a munkája is érdekes volt.

Apja segítségével került a céghez, mint később megtudta, főnöke családjának több tagja a betege volt. De ezt nem édesapjától tudta meg, ő komolyan veszi az orvosi titoktartást. Főnökének a felesége számolt be neki erről, amikor a szeretője lett.

Látásból ismerte az asszonyt, többször előfordult, hogy bement férjéhez napközben. Berrynek feltűnt, hogy egy ideje nagyon szomorú a nő szeme. Korábban nem ilyen volt, ebből a fiú azt a következtetést vonta le, hogy tisztában van férje hűtlenségével. A főnők és az új asszisztens közötti viszonyról az iroda minden munkatársa tudott, de mindenki úgy viselkedett, mintha semmi nem történt volna. Különösen a két érintett, akik az irodában magázták egymást.

Egy alkalommal a fiú felkereste egyik ügyfelüket, egy peres ügyet kellett megbeszélniük. Amikor a kocsijához ment, a Balboa utcában, útközben egy kávézó ablaka mögött meglátta az asszonyt. Egy pillanatra megtorpant, biccentett felé, az asszony visszaintett, és mutatta neki, hogy jöjjön be. Nem tudott kitérni, mégiscsak a főnök felesége. Dolga már nem volt, és az irodába sem akart már visszamenni. Betért hát a kávézóba, ivott egy kapucsínót, és közben az asszony megkérdezte tőle:

Lenne kedve sétálni velem a Golden Gate parkban? Ha nincs más dolga, nagyon szeretném, ha igent mondana.
Nincs különösebb dolgom, hazafelé tartottam, de otthon sem vár semmi sürgős feladat. Ha úgy gondolja, mehetünk.

A kávézó két háztömbnyire volt a parktól. Útközben nem sokat beszéltek, de a parkban sétálva nagyon érdekes beszélgetés zajlott le közöttük.

Nincs randevúja? Nem akarom, hogy miattam elszalasszon egy találkát az épp aktuális barátnőjével.
Az előzővel épp szakítottam, és még nincs újabb. Tudom, az a hír járja, hogy falom a nőket. Ez talán igaz is, de általában csak egy partnerem van. Senki nem vár rám ma délután. Éjszaka a barátaimmal elmegyünk egy bárba, de még korán van, rengeteg időm van addig.
Berry, nem akarok személyeskedni, de felfigyeltem rá, hogy mostanában, ha bemegyek az irodába a férjemhez, jobban megnéz, mint korábban.
Ne haragudjon, nem akartam tolakodó lenni, csak arra figyeltem fel, hogy az utóbbi időben milyen szomorú a szeme.
És ugye tudja, hogy miért?
Igen, tudom, és nagyon sajnálom. Ön olyan gyönyörű asszony, nem kéne, hogy szomorú legyen.
Sajnos nem mindenki ért egyet a szavaival.
Nem akarok önnek tanácsot adni, de emelkedjen felül a történteken. A férjének ez a kalandja nem tart örökké. Ne tegye tönkre a saját életét. Éljen, járjon többet társaságba, kiránduljon, barátkozzon emberekkel. Csak szomorú ne legyen, az olyan rosszul áll önnek. Várja ki, amíg a férje észhez tér, higgye el, nem kell sokáig várnia.
Maga nagyon kedves, de ennél többről van szó. Mi eddig a férjemmel hűségesek voltunk egymáshoz, most megszakadt valami, és ezt már nem lehet meg nem történtté tenni.
Azért ne tegye tönkre magát, olyan nagy kár lenne.

Még sokat beszélgettek, olyan sokat, hogy már négy óra is elmúlt, amikor az asszony úgy gondolta ideje elbúcsúzniuk.

Berry annyira jó volt magával beszélgetni, lehetséges, hogy máskor is találkozzunk?
Én is nagyon jól éreztem magam, de azt hiszem ez nem túl jó ötlet.
Én nagyon szeretném, maga miért nem akarja?
Maga nagyon kedves asszony, és rettentően csinos. Előbb, vagy utóbb olyan helyzetbe kerülnénk, ami nem lenne jó.
Kinek nem lenne jó, magának, vagy nekem?
Ne felejtse el, hogy a férje a főnököm.
Vagyis nekünk jó lenne, csak a férjemnek nem?
Ha kiderül, mindhármunknak rossz lenne.
És ha nem derül ki?
Ezt senki nem garantálhatja.
Nézze Berry, maga nagyon szép, és csinos fiú, már amikor elkezdett a férjemnél dolgozni fantáziáltam arról, hogy milyen lehetne önnel egy futó kaland. De én hűséges voltam a férjemhez, ezért csak fantáziáltam. Most már nem akarok hűséges lenni, nem érdemli meg. Vagyis nekem nem lenne rossz, még akkor sem, ha kiderülne. A férjem meg nem számít, mert a csalóknak viselni kell a következményeket. És magának sem, mert az iroda az enyém, a férjem csak vezeti, amíg én úgy akarom. És ha esetleg kiderül, és ő bosszút akar állni magán, én őt kirúgom, és maga marad.
Ne haragudjon, de nem segítek bosszút állni a férjén.
Akkor sem, ha ez az állásába kerül?
Semmi áron. Most, hogy ilyen finoman megfenyegetett elmegyek, és ne vegye zokon, ha ezután nem kívánok önnel kommunikálni.
Egyetlen percet kérek csak, legyen szíves.
Rendben, nem akarok udvariatlan lenni. De gyakorlatilag mindegy, hogy mit mond.
Kérem, hogy üljön le és hallgasson végig.
Tessék, hallgatom.
Az előbb csak teszteltem magát. És ezt a választ vártam. Legalább is nagyon akartam, hogy ezt válaszolja. Ha mást mondott volna, már nem lennék itt, már nem akarnék beszélni önnel. Akkor semmit sem akarnék magától. De igazi úriemberként viselkedett, ahogy azt vártam. Tudnia kell, amikor megláttam, attól a pillanattól éget a vágy, hogy a szeretője legyek, de kötött a hitvesi esküm. Most már ezt az akadályt a férjem szétzúzta, szabadon felajánlkozhatom magának. Azt tehet velem, amit csak akar. Ellökhet magától, vagy megszerezhet akár egy éjszakára, akár hosszabb időre. Csak egyetlen feltételem van, a kapcsolatunkról soha senki nem szerezhet tudomást.

A fiú egy darabig nem tudott megszólalni. Csak ültek egymás mellett a padon, némán, mindketten maguk elé néztek. Az asszony elmondta, amit akart, most nem gondolkodott, a fejében csak egy nagy üresség volt. A fiúban közben ezernyi gondolat keringett, míg meg tudott szólalni. Oldalra nyúlt, megfogta az asszony kezét, és feléje fordult.

Amióta látom a szemeidben ezt a nagy szomorúságot, csak az jár a fejemben, hogy ezt a gyönyörű nőt milyen jó lenne megvigasztalni. Bármit megtennék azért, hogy mosolyogni lássalak.
Köszönöm Berry, ha újra mosolyt csalsz a szemembe, meglátod, nagyon hálás leszek érte.
Akarod, hogy most elmenjünk hozzám?
Igen, ha az egyetlen feltételemet, az inkognitónkat biztosítani tudod.
Bízd csak rám magad. Hol van a kocsid?
Taxival jöttem, egy ideje nem tudok vezetni.

Aznap az asszony a nála tíz évvel fiatalabb férfi szeretője lett. A kért inkognitót könnyű volt biztosítani. Berry lakásának két bejárata volt, az egyik a belső lépcsőház melletti folyosóról nyílt, a másik a ház oldalában, a garázs melletti kertrészről. Az egész ingatlant körbeültették különböző magasságúra vágott sűrű sövénnyel, és nagy fákkal. Ha diszkrét akart lenni, ehhez az oldalsó bejárathoz állította le a kocsiját és partnerével csak egy lépést kellett megtenni a bejáratig. Családja az ő lakrészét csak akkor kereste fel, ha ő erre kérte őket. Tiszteletben tartották az önálló életét, a lakása tabu volt még a cserfes kishúga számára is.

Az asszonnyal ezt követően mindig máshol találkoztak, és senki nem tudta meg, hogy rendszeresen hazaviszi a nőt.

Az első együttlétük nagyon szenvedélyes volt. Egyrészt a nő már hónapok óta epekedett a fiú után. Másrészt legalább ennyi ideje nem volt szexuális kapcsolata. Vadul, ész nélkül adta oda magát, és ez a kettős szorítás, valamint a fiú figyelmes, odaadó, és rutinos magatartása az egekbe repítette. Amikor két egymás utáni beteljesült álom boldog tulajdonosaként ott feküdt a fiatal férfi karjaiban, mosolygott, és közben hangtalanul folytak a könnyei. Minden keserűség, ami az elmúlt hónapokban felgyülemlett benne, most elszállt. A mélységes szomorúság helyét a lelkében elfoglalta egy eddig ismeretlen boldog érzés, és ez egyidejűleg mosolyt és könnyeket csalt a szemébe. A fiú gyengéden letörölte kezével a könnyeket, és megcsókolta mindkét szemét.

Olyan jó, hogy mosolyogni látlak. Hozzád nem illik a szomorúság.
Köszönöm, hogy ilyen jó vagy hozzám, és hogy ilyen boldoggá tettél.
Nem esett nehezemre. Nemcsak szép vagy, de öröm veled együtt lenni.
Tudod, hogy ezt a szépséget az istenen kívül az apád is segítette létrehozni?
Nem, ő soha nem beszél a betegeiről. Anyámnak is csak arról számol be, hogy milyen műtétjei voltak aznap, de a személyiségi jogokra kényesen ügyel.
Akkor most tőlem megtudhatod, hogy a mellemet és az orromat neki köszönhetem, a többi az isten ajándéka.
Mi baj volt az orroddal?
Nagyon látszott rajta a felekezeti hovatartozásom.
És az olyan baj?
Nem az volt a baj, hogy rám volt írva zsidó vagyok, hanem csúnya voltam. Aztán fél évvel a műtét után nézegettem az összképet meztelenül a tükörben, és akkor határoztam el magam. Láttam apád mesterművét az arcom közepén, és azt is, hogy már csak egy hiba van a testemen, így jött a mellplasztika.
Tudod, hogy te vagy az első, akinél élőben megnézhetem, hogy milyen tehetséges szobrász az apám?
Igen, szerintem is nagyon ügyes. A férjem orrát is szépen megfaragta.
Ezt nem tudtam. Csodálkoztam is, hogy nem látszik rajta a származása.
Mert nem láttad azelőtt. És képzeld, a lányom orrát is átszabta.
Mennyi idős a lányod?
Tizenhat éves. Neki még csak az orra lett igazítva, erről a férjemmel közösen határoztunk. A többi testrészéről már maga dönthet.
És ő is olyan szép, mint a kedves édesanyja.
Elfogulatlanul mondom, hogy szebb. A mellei is szépek, de még fejlődik.
Igen az én húgom is majdnem ennyi idős, és látom, hogy fél év alatt mennyit nőtt a melle.
Tizenhat éves, és mutogatja neked a mellét?
Nem kell mutogatni, mi otthon, ha nincs idegen a házban, meztelenül fürdünk és napozunk.
Ez nekem olyan furcsa, mi még a férjemmel sem mutatkozunk egymás előtt teljesen meztelenül, csak az ágyban, és esetleg öltözködés közben.
Én meg ezt szoktam meg, így neveltek a szüleim. Nekünk a testiség mindig természetes dolog volt.
Berry, nem tudom, mit kell tenni ilyenkor, még soha nem voltam hasonló helyzetben. De talán meg kellene beszélnünk, hogy mi legyen ezután.
Jól érezted magad velem?
Nagyon, a mennyországba repítettél.
Akkor mit kell ezen megbeszélni? Amíg mindkettőnknek jó, addig tart a kapcsolatunk. És ha valamelyikünk ki akar lépni, azt a másik kultúrember módjára tudomásul veszi.
Ez mindig ilyen egyszerű?
Nem, ez nagyon nehéz annak, aki nem akarja a kapcsolat végét. De gondolj bele, ha a másik menni akar, már nem kapod meg tőle ugyanazt, amit korábban. Nincs értelme görcsölni, hagyni kell, hogy elmenjen.
És hogy beszéljük meg, ha találkozni akarunk?
Mivel nagyon akarsz titkolózni, ezért a telefonszámainkat nem cserélhetjük ki. Nem lenne jó, ha a mobilunkat valaki más megnézné. Két megoldás marad, megbeszéljük minden alkalommal a következő időpontot és helyet, vagy a teniszklubba azonos időben járunk le, és ott tudunk beszélni. Illetve a kettő kombinációja. És ahogy látod, nálam zavartalanul biztosíthatjuk az inkognitódat.
Az nagyon jó, mert ez intimebb, mintha egy motelbe, vagy szállodába mennénk. Azt nagyon megalázónak tartanám.

Az asszony ment a fürdőszobába, hogy lezuhanyozik, a fiú belépett mellé, és elkezdte a nőt szappanozni. Az első spontán meglepetés után, a nő viszonozta, a kedveskedő simogatásokat.

Még ezt is szoknom kell, soha nem fürödtem együtt a férjemmel.
Nagyon rossz volt?
Épp ellenkezőleg, nagyon finom volt, csak még furcsa. Sok mindent csak most tanulok, nekem a férjem volt az egyetlen férfi az életemben. A testiségünk, a szexuális életünk olyan volt, amit tőle tanultam, amit ő megfelelőnek tartott.
Minden, amit adhatok neked, az engem boldoggá tesz. Ha együtt vagyunk, nyugodtan bízd rám magad. Legyél önmagad, ne szégyenkezz, és ne fojtsd el a vágyaidat. A szexuális kapcsolatokban nincsenek túlzások, ha mindkét fél ugyanazt akarja. Mindig az a perverzitás, amit mi már nem akarunk. De egy másik embernek, az lehet normális.
Milyen furcsa, tíz évvel vagyok idősebb nálad, és te tanítasz.
Tanulni soha nem késő.
Tudod, az is meglep, hogy milyen figyelmes vagy szeretkezés közben. Mennyire törődsz azzal, hogy nekem jó legyen.
Csak a boldog szerető a jó szerető.
Milyen sokat tudsz a szexualitásról, korodhoz képest.
Én minden szemeszter alatt elvégeztem egy komplett egyetemet.

Az asszony jót nevetett, és a fiú együtt kacagott vele a saját humorán. Aztán átkarolta a nőt, és egy szenvedélyes forró csókban egyesültek.

Úgy örülök, hogy boldognak látlak.
Úgy örülök, hogy rád találtam.

Később elvitte az asszonyt, aki a lakásuk előtt egy sarokkal megállította az autót, és nehezére esett elköszönni ettől a csodálatos fiútól. Búcsúzóul még megbeszélték, hogy mikor és hol találkozzanak legközelebb.

A következő héten már azonos időben foglalták le a pályát a klubban. Berry a heti két napot háromra bővítette. A szokásos két nap megvoltak az állandó partnerei, de a harmadik napon Cloeval játszott. Így legalizálták, hogy azokon a napokon is beszélgetnek, amikor más a partnerük a játékban.

Néhány hete volt viszonyuk, amikor egy alkalommal Berry egy kicsi, de jelentős bankot képviselt peres ügyben a bíróság előtt. A bank állandó képviselője egy idősebb kollégája volt.

A pert első fokon már elvesztették, és a kolléga beadványa semmi új információt nem tartalmazott. A fiú két nappal korábban kapta meg az anyagot, és egy egész napot azzal töltött, hogy precedens ítéleteket böngészett. A tárgyalás előtti nap új indítványában kérte a precedens ítéletre hivatkozva, a felperesi kereset elutasítását. És megnyerte a pert.

Két nap múlva behívatta a főnöke, és kérte, hogy vegye át a bank állandó képviseletét, a tulajdonos személyes kérésére. Berryt kíváncsivá tette a döntés indoka, ezért megkérdezte főnökét.

Ez a pernyerés miatt van?
Igen, alapos munkát végeztél, ezt a kollégánk is megtehette volna, de ő lusta volt, te meg nem. És a cég elnöke azt akarja, hogy a továbbiakban te képviseld őket.
Rendben átveszem, és szereztem magamnak egy haragost.
Az nem számít, a kollégánk év végén távozik a cégtől. A pénteki igazgatósági ülésre már te mész el a bankba.

Berry aznap átvette a cég anyagát, a kolléga nem sok segítséget adott az eligazodáshoz.

Délután találkoztak Kloéval, közel a lakásához, útközben nem sok idejük volt beszélgetni. Amikor bementek a házba, az asszony úgy esett neki, mint egy éhes tigris, a beszélgetésre még ekkor sem jutott idő. Amikor már egymás mellett feküdtek, és képesek voltak levegőt venni, az asszony megszólalt.

Örülsz, hogy pénteken délelőtt találkozunk?
Még nem beszéltük meg, de a délelőtt nem jó, mennem kell egy igazgatósági ülésre.
Én arról beszélek. Úristen, te nem is tudod a lényeget.
Ezek szerint nem, csak nem vagy te is igazgatósági tag a bankban?
De igen, az igazgatóság elnöke vagyok.
Ez komoly?
Enyém a bank.
Atya ég, mit szólt a cseréhez a férjed?
Nincs beleszólása. Már többször kértem tőle, hogy jelöljön ki mást, és most a pernyerésed adta a megoldást. Tulajdonképpen ő ajánlott, én nem is tudtam a perről, azt az egyik ügyvezető intézte, találkoztál vele a tárgyaláson. Ő csak pénteken számol be a győzelmedről.
Hát, nem térek magamhoz. Tudod, ez mit jelent?
Igen, bármikor találkozhatunk, és cserélhetünk telefonszámot.
De csak pénteken az igazgatóság tagjai előtt, és nincs SMS, csak beszélgethetünk. De hogy jövök ahhoz, hogy egy ilyen komoly cég elnökének én mondjam meg, hogy kell konspirálni.
Igen ezekhez a dolgokhoz minden bizonnyal én jobban értek. Másban meg te taníthatsz engem. Csak hogy tudd, soha egyetlen iskolámat még nem élveztem ennyire.

Innentől kezdve a dolgok leegyszerűsödtek. Bármikor felhívhatták egymást telefonon, volt ok arra, hogy a bank ügyeiben találkozzanak, akár egy közös ebéd erejéig.

A bankot a nő nagyapja alapította. Speciális szolgáltatásokat láttak el, ezért nem volt nagy, de annál jelentősebb az ügyfélkörük. Főleg a város leggazdagabb polgárainak számláit vezették, de voltak ügyfeleik még Csilléből is.

Amikor a nő még huszonöt évesen két év gyakorlat után letette az ügyvédi vizsgát, apja nyitott neki egy saját irodát. Először a férjével ketten dolgoztak az irodában. A lányuk hat éves volt, és az asszony úgy gondolta most a gyereknek több időt kell az anyjával töltenie, ezért az iroda vezetését a férjére bízta. Tulajdonképpen mindent a férjére bízott. Amikor megismerték egymást ő még csak tizenhét éves volt, a férfi kilenc évvel idősebb. Még szinte gyerek fejjel rábízta magát a tapasztalt férfire, aki az első komolyabb kapcsolata volt.

Nagyon gátlásos lány volt, mert csúnyának tartotta magát, és a fejébe vette, hogy nem kell senkinek. A viselkedése ezért taszította a korabeli fiúkat. Az orra nagyon görbe volt, a melle kicsi és lapos. Amikor meztelenül nézte magát a tükörben sírni szeretett volna. Szemből az arca még elviselhető volt, de profilból a vonásait nagyon uralta a túlzottan görbe orr. És attól rettegett, ha levetkőzik egy fiú előtt, és az meglátja a két kis pitát, ami ott lóg a melle helyén, biztosan kinevetik. Így aztán nem volt soha senkije.

Amikor a férjét megismerte, nem volt közöttük lángolás, de tisztelte a férfit, mert udvarias és kedves volt. Nem volt tolakodó, szinte csak barátok voltak. Eljártak színházba, kiállításokra, koncertekre, és soha nem követelőzött. Sokáig nem is csókolóztak, ez akkor neki nem is tetszett. Aztán egy éves ismeretség után lefeküdt vele, de azt is ő provokálta ki. És utána azt is neki kellett erőltetni, hogy a viszonyuk rendszeressé váljon. Hamarosan terhes lett, és összeházasodtak.

A gyereknevelésben egy dajka segített, és így kihagyás nélkül el tudta végezni az egyetemet. Egy jó nevű ügyvédi irodában szerezte meg a gyakorlatot, és amikor letette az ügyvédi vizsgát, megkapta apjától az irodát. Ő azt akarta, hogy a férje nevén jegyezzék be az irodájukat, de apja erről hallani sem akart. Azt mondta a pénzét a lányának akarja adni nem egy idegennek.

Apjának meggyőződése volt, már a kapcsolatuk elején, hogy a férfi csak érdekből udvarol a lányának. De valahogy megbékélt, mert látta, hogy veje szépen bánik a feleségével, az unokáját imádja, nem olyan rossz ember. De a pénzét akkor is be akarta biztosítani. Ha bármi történik a házaspár között, az iroda és a praxis maradjon kizárólag a lányáé.

Cloe a vezetést átengedte férjének, ez így volt helyes, ő félállásban anya volt, és csak félállásban ügyvéd. Férje nagyon jól felfuttatta az irodát, ezt még az apja is elismerte.

Így szaladt el a fejük felett öt év, és akkor apját egy infarktus elvitte. Ez már a negyedik volt, és az öregúr számított rá, hogy ez bekövetkezhet. Az utolsó három évében apja kérésére az életét is át kellett szerveznie. Korábban heti két napot dolgozott az ügyvédi irodában, a többi idejét a lányának szentelte. Iskola előtt és után vele volt, és ha nem ment be az irodába, napközben a klubban teniszezett, és a barátnőivel találkozott.

A negyedik infarktus után apja kérésére hetente egy napot a bankban töltött, és három év alatt mindent megtanult és megismert. Mivel a lányát nem akarta megrövidíteni, az ügyvédi munkáit csökkentette, és kevesebb ideje maradt a barátnőkre és a teniszre.

Amikor apja meghalt átvette a helyét a bankban, és teljesen felhagyott az ügyvédi praxissal. De az iroda az övé maradt, mert az öreg nagyon szigorú végrendeletet hagyott maga után. Minden vagyonát a lányára hagyta azzal a feltétellel, hogy neki kell ellátnia a bank elnöki feladatait, és az ügyvédi irodát sem adhatja át másnak. Ha a két feltétel bármelyikét megszegi, a vagyont egy kijelölt kezelő az unokájának adja át nagykorúságának első napján. Így átvette a bank irányítását, és az ügyvédi munkára már nem jutott ideje.

A bank jogi képviseletét a saját irodája látta el. A napjai szigorú rendben teltek. Reggel útjára indította kislányát, és minden nap ment a bankba. Az elmúlt években a vezető munkatársak felét lecserélte, nagyon jó csapatot szervezett. Délután öt órakor ment haza, a nap hátralévő részét a lányával töltötte.

Amikor a lánya tizennégy éves lett a korábbi dadus nyugdíjba ment. De volt egy házvezetőnője, aki reggel tíz órától délután négyig náluk volt, és ellátott minden feladatot. Szombaton és vasárnap férjével és lányával hármasban voltak, ha jó idő volt kirándultak. Hét végén mindig ő főzött, és már sokat segített neki kislánya, aki szívesen leste el a konyhai teendőket a házvezetőnőjüktől. Tartalmas és szép életet élt, szerette a családját, és a munkáját.

És akkor jött a csapás, a férje megcsalta az asszisztensével. Addig azt hitte, velük minden teljesen rendben van, de mert egyre gyakrabban maradt esténként egyedül, volt ideje gondolkodni az életükről. Rájött, hogy a férjével sosem volt olyan szoros a kötelékük, nem volt nehéz kiszabadulni belőle egy sokat ígérő könnyű kis kaland kedvéért.

Amióta Berry szeretője lett, már tudja, hogy mi hiányzott a házasságukból. De ezen már nem tud változtatni, mindketten házon kívül keresték meg azt, ami hiányzott nekik, és amit ő szerencsésen meg is talált.

Már nem haragszik a férjére, megértette, hogy ez törvényszerű volt, és reméli, hogy most ő is boldog. Megérdemli, mert alapjában jó ember, jó apa, és férjnek is jó volt. De nagyon gyenge szerető, és mivel neki nem volt semmi rutinja, hogy erre rájöjjön, nem is változtattak a dolgokon. Ő naivan azt hitte az a normális, amit ők adnak egymásnak, de most már megértette, ennél sokkal több kell egy jó kapcsolathoz.

Nem tudja mi lesz ezután, de most ez nem is érdekli. Ki akarja használni új kapcsolata minden örömét, szeretne minél tovább ilyen boldog lenni.

Alaposan át kellett szerveznie az életét, hogy az egyre sűrűbb délutáni együttlétüket az időrendjébe beillessze. A következő időszak így telt el, ő boldog volt a fiú mellett.

Férjével már külön szobában alszanak, de látszólag minden rendben van közöttük. A lányuk és a külvilág előtt ők ugyanolyan család, mint amilyen régebben voltak, csak a körülmények változtak meg időnkét. A férje sokat dolgozik, majdnem minden este későn jár haza, néha éjszakára is bent marad az irodában. Ő szinte minden délután két órát a fiú lakásán tölt, de minden este legkésőbb hét órakor már otthon van, a lányával. Egy két alkalommal vidéki üzleti útra hivatkozva az egész éjszakát a szeretőjénél töltötte, de olyankor mindig lelkiismeret furdalása volt, hogy nincs a lánya mellett.

Egyik szombaton reggeli közben a férje javasolta, hogy amíg a lányuk délután a barátnőjénél lesz, sétáljanak egyet kettesben. Egyből arra gondolt, talán kiderült a kapcsolata a fiúval, és elhatározta, hogy nem fog tagadni. Délután a lányukat elvitték a barátnőjéhez, és beültek egy parkba a kávézó teraszára. Férje kezdte a beszélgetést.

Hát, azt hiszem, belevágok a közepébe. Nagyon csúnyán viselkedtem az elmúlt időszakban. Tudom, hogy ami történt azt soha nem lehet már jóvátenni, de szeretném rendezni a házasságunkat, ha még nem késő. Szeretnék visszatérni hozzád, és szeretném, ha megbocsátanál nekem.
Már megbocsátottam, de azt nem akarom, hogy visszatérjél. Legalább is egyelőre nem.
Van valakid?
Igen, és nagyon boldoggá tesz, hogy vele lehetek.
El akarsz válni?
Azt hiszem nem. A barátommal nem terveztünk közös jövőt, de ezt a kapcsolatot most semmiért nem adnám oda.
A családodért, a lányodért sem?
Ez nagyon durva, hogy ezt még te kérdezed tőlem. Én hetekig szenvedtem, miután rájöttem, hogy megcsalsz. Akkor még te voltál az egyetlen férfi az életemben. És én hűséges voltam hozzád, pedig abban az időben már elég sokan megkísértettek. Akkor már szép voltam és magabiztos, de soha nem engedtem a csábításnak, mert kötött az esküm, amit neked tettem. Ezért te ilyen kérdést nekem nem tehetsz fel, eljátszottad a jogodat.
Bocsáss meg, igazad van, szemét alak vagyok.
Nem, csak egyszerűen ember vagy. De azt ne kérd tőlem, hogy most visszatérjek hozzád. Amíg lehet, élvezni akarom azt a boldogságot, azt a gyönyört, amit tőled soha nem kaptam meg, és tudom, hogy te sem tőlem. De nekem emiatt nincs lelkiismeret furdalásom, mindent tőled tanultam, ha nem tanítottál meg arra, hogyan tegyelek igazán boldoggá, az a te hibád.
Én szakítottam a kapcsolatommal, és visszavárlak téged. Megpróbálok nagyon türelmesen várni rád. Bármilyen furcsa, egy másik nő karjaiban jöttem rá, hogy milyen fontos vagy nekem. Fontosabb, mint bármi más, a lányunkat kivéve. Lehet, hogy hihetetlen, tizenhét év házasság után szerelmes lettem a feleségembe.
Meg tudsz lepni, még ennyi év után is. Nem ígérek semmit, de biztos, hogy amit mondtál, az elgondolkoztat.
Egyelőre ennyi nekem elég. Sokat tanultam, első sorban önmagamról. Tudnod kell, hogy én szakítottam, mert rájöttem, hogy csak veled lehetek igazán boldog.

Az asszony szerette volna elmondani a fiúnak a történteket, de nem merte. Félt, hogy a kapcsolatukat ez megzavarná. És most semmire nem vágyott jobban, mint erre a fiúra, és a közös délutánjaikra.

A következő hetekben is majdnem minden nap találkoztak, a hét végék kivételével. A férje nagyon figyelmes és türelmes volt vele. Már nem voltak késő esti, és éjszakai munkák, legkésőbb hat órakor otthon volt. Cloe is koradélutánra tette találkáit, hogy az esti órákat már otthon töltse.

Egyik nap késő estig beszélgettek a lányukkal együtt hármasban, és nagyon jó volt ez a meghitt családi légkör. Amikor lányuk lefeküdt, ők folytatták a beszélgetést, és nem tudott uralkodni az ösztönein, ott a nappali nagy szőnyegén odaadta magát a férjének. Még aznap éjjel visszaköltözött a közös hálószobába. Elalvás előtt sokáig beszélgettek, és amikor férje megkérdezte, hogy mi lesz ezután, ő őszintén válaszolt.

- Nem tudom, légy egy kis türelemmel, mert nagyon nehéz döntést kell meghoznom. A józanész azt diktálja, hogy térjek vissza egészen hozzád. De olyan sokat jelent nekem az a kapcsolat, hogy nehezemre esik megszakítani. Meg kell győznöm magam, hogy már nincs szükségem a barátomra. Segíts nekem ebben, talán nem tart sokáig, amíg elhatározásra jutok.

A következő két hétben az asszony két férfi szeretője volt egyidejűleg. Izgalmas jóleső érzés volt, hogy délután a fiú tartotta a karjaiban, és éjszaka a férje mellett aludt el. Aztán eljött a pillanat, amikor ennek a különleges kettősségnek a mámorát is kiélvezte. És amikor a lelkiismeret furdalása már nagyobb volt, mint az élvezet öröme, meghozta a döntést. Péntek volt, és délután úgy ment a fiú lakására, hogy tudta ez lesz az utolsó együttlétük. Talán a búcsú szándéka tette, olyan hévvel adta oda magát, hogy a heves ölelkezésük végén, amikor egymás mellett feküdtek, percekig csendben, Berry megjegyezte.

Nagyon izgalmasan tudsz elbúcsúzni.
Honnan tudod, hogy ezzel a délutánnal akartam elköszönni?
Körülbelül két hete érzem, hogy talán vissza akarsz térni a férjedhez.
És miért nem szóltál?
Nem akartam helyetted meghozni a döntést. Mindenki mástól már elköszöntem volna, de te kivétel vagy. Azt akartam, hogy tudd, magad miatt akarsz visszamenni, nem én kényszerítettem ki ezt a helyzetet. Megérdemled, hogy a házasságod boldog legyen, és nem akartam az érzéseidet megzavarni.
Te még ebben is olyan tökéletes vagy, ne haragudj, de muszáj sírni. Olyan szerencsés vagyok, hogy rád találtam, te visszaadtad az életemet, és neked köszönhetem, ha a házasságom meghozza a feltétlen boldogságot nekem is, és a férjemnek is.
Csodálatos asszony vagy, megérdemled a boldogságot. Csak nézd el a férjednek a botlását.
Ez már régen megtörtént. És jól érezted, két hete feküdtem le először vele, hosszú idő után. Bocsásd meg nekem, hogy az óta rendszeresen megcsaltalak. Nem volt tisztességes, de még nem tudtam szakítani veled. Legszívesebben örökre megtartanálak, de el kell, hogy engedjelek, ez így fair mindhármunkkal szemben. És most had sírjam ki magam, mert borzasztó ez a búcsú.

Az asszony percekig zokogott, nehezen tett pontot élete legszebb időszakának a végére. A fiú nézte a mellette fekvő gyönyörű meztelen testet, csókolgatta a szemeit, de már nem simogatta, hagyta, hogy lassan megnyugodjon, és elbúcsúzzon élete legnagyobb kalandjától.

Berryt nem bántotta a búcsú, tudta, hogy ez egyszer be fog következni. Végig érezte, hogy a nő halálosan szerelmes belé, és mindent megadott ennek az asszonynak, csak egyetlen dolgot nem tudott adni, szerelmet. Amikor a nő már megnyugodott, öltözködés közben mondta a fiúnak.

Két dolgot tudok teljes bizonyossággal, az egyik, hogy soha többé nem fogok senkit úgy szeretni, mint téged. A másik, hogy soha többé nem lesz senkim, a férjemen kívül, bármi is történjen.
Azt kívánom, hogy legyetek boldogok, és köszönöm, hogy az életed része lehettem.
Inkább én tartozom köszönettel, nem is tudod, hogy mit adtál nekem. Remélem, hogy megtalálod azt a nőt, aki mellett egy életen át olyan boldog leszel, mint én voltam itt melletted az elmúlt hónapokban.

És Cloe kilépett Berry életéből örökre, de barátságuk és munkakapcsolatuk változatlanul megmaradt.

A férj soha nem tudta meg, hogy feleségét ki tanította meg szeretkezni, de nem is érdekelte, csak élvezte az életükben bekövetkezett csodálatos változást.

Képek a hatodik fejezethez